Meteorológiai esélylatolgatások
Én is tegnap nagy boldogan láttam azt, amit már jó pár éve nem, hogy könnyen fehér lehet a Karácsony. Igen, a délre tolás veszélye fennáll, mint mindig..., meg délebbre esőt mond, ami simán feljebb jöhet. Szóval kínáncsian várom, mi sül ki ebből, minden esetre a szánkóra nem pakolok már semmit... Én már egy 2 cm-nek is örülnék, a gyerekek azon már tudnak szórakozni.
A friss ECM, de részben GFS alapján is a Dunántúl jó része masszív havazást kaphatna egy hét múlva, amely után végre É-Ék-ies légpályák alapján "lábasabb" léghullámok árasztanák el országunkat!
Mégis szerencsénk lesz a karácsonyi időjárást illetően???
Mégis szerencsénk lesz a karácsonyi időjárást illetően??? 
Hogy a zóna mit tud majd alakítani ezen a télen, nem most fog eldőlni. A tartós zonalitás, ha beáll, inkább a napforduló idején esedékes, nem december elején. Oka talán az, hogy az északi sarki/szubarktikus öv tengeribb részei (jó sok van belőlük!) viszonylag későn, a tél közepére hűlnek le, a szubtrópusi tengerek viszont még melegek. Emiatt karácsony környékén rendszerint nagyon kiéleződik a hőkontraszt, nyomában felgyorsul a nyugati drift ( karácsonyi hóolvadás, szingularitás)
Amit a kézzel fogható jelenben látunk, az ez:
Link
Link
Látszik, hogy a minket érdeklő nyugati drift a mi szegmensünkben nagyon gyenge, de félteke szerte is gyenge. Mindenfelé feldarabolódott nyugati áramlási szalagot, emellett hidegleszakadásokat látunk. Ez nem is csoda: tulajdonképp egyetlen jelentős hidegdepó van, a kelet-szibériai. Az észak-amerikai hidegmag se nagyon acélos, Európa szegmensében pedig gyakorlatilag nulla a sarki hidegraktár. Ennek megfelelően szegmensünkben alig van nyugati drift, emiatt az említett nulla hidegraktár is ismételten leszakad. Az eredmény: sorozatos teknőképződés, erősebb hidegáramlások nélkül.
Hogy alakulhat tovább a szituáció? Hogy a félteke "vezér hidegpontja" Kelet-Szibériában van, nem most alakult ki. Hetek óta ez a helyzet, és az előrejelzési térképek tanúsága szerint ez a közeljövőben sem változik meg:
Link
Óriási ez a kelet-eurázsiai hidegtömeg (Dél-Japánban -10 fokos T850, nem átlagos dolog!) időjárásunkra esetlegesen gyakorolt hatása egyelőre meg sem becsülhető. Az összkép emellett eléggé hasonló a mostanihoz, talán csak a sarki-amerikai hidegmag erősödik némileg. Ha ez túlsúlyossá tudna válni, az elindíthatná a "csigagyárat" Illetőleg a távol-keleti hidegtömeg is tért nyerhet nyugat felé Szibériában. Legvalószínűbbnek azonban a jelenlegi az alap-hajlamok fennmaradása látszik a következő hetekben. Azaz túlnyomó meridionalitás, ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, Közép-Európában, továbbá a Mediterráneumban. Relatíve kevés hátoldali hideglevegő. Nálunk folytatódó változékonyság, hó szempontjából "pengeél" szituációk.
Szóval, nagyjából az, ami eddig is volt. Tél szempontjából nem olyan rossz ez, különösen, hogy számíthatunk a Kárpát-medence "jégverem" effektusára. A későbbiekben megerősödő Grönland környéki és szibériai hidegraktárak ünnepek környékére, január elejére módosíthatják a képet, de ez már a távoli jövő "zenéje"
Amit a kézzel fogható jelenben látunk, az ez:
Link
Link
Látszik, hogy a minket érdeklő nyugati drift a mi szegmensünkben nagyon gyenge, de félteke szerte is gyenge. Mindenfelé feldarabolódott nyugati áramlási szalagot, emellett hidegleszakadásokat látunk. Ez nem is csoda: tulajdonképp egyetlen jelentős hidegdepó van, a kelet-szibériai. Az észak-amerikai hidegmag se nagyon acélos, Európa szegmensében pedig gyakorlatilag nulla a sarki hidegraktár. Ennek megfelelően szegmensünkben alig van nyugati drift, emiatt az említett nulla hidegraktár is ismételten leszakad. Az eredmény: sorozatos teknőképződés, erősebb hidegáramlások nélkül.
Hogy alakulhat tovább a szituáció? Hogy a félteke "vezér hidegpontja" Kelet-Szibériában van, nem most alakult ki. Hetek óta ez a helyzet, és az előrejelzési térképek tanúsága szerint ez a közeljövőben sem változik meg:
Link
Óriási ez a kelet-eurázsiai hidegtömeg (Dél-Japánban -10 fokos T850, nem átlagos dolog!) időjárásunkra esetlegesen gyakorolt hatása egyelőre meg sem becsülhető. Az összkép emellett eléggé hasonló a mostanihoz, talán csak a sarki-amerikai hidegmag erősödik némileg. Ha ez túlsúlyossá tudna válni, az elindíthatná a "csigagyárat" Illetőleg a távol-keleti hidegtömeg is tért nyerhet nyugat felé Szibériában. Legvalószínűbbnek azonban a jelenlegi az alap-hajlamok fennmaradása látszik a következő hetekben. Azaz túlnyomó meridionalitás, ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, Közép-Európában, továbbá a Mediterráneumban. Relatíve kevés hátoldali hideglevegő. Nálunk folytatódó változékonyság, hó szempontjából "pengeél" szituációk.
Szóval, nagyjából az, ami eddig is volt. Tél szempontjából nem olyan rossz ez, különösen, hogy számíthatunk a Kárpát-medence "jégverem" effektusára. A későbbiekben megerősödő Grönland környéki és szibériai hidegraktárak ünnepek környékére, január elejére módosíthatják a képet, de ez már a távoli jövő "zenéje"
A most soron következő (blokkoló) anticiklon is ugyanott épül fel ahogyan a jelenlegi is tette, azaz Grönlandtól délre. Megint csak Nyugat - Európa kapja az első hidegzuhanyt, aztán ez menetel majd keletebbre. Viszont pontos részletei december 9-10-ei lehűlést körül még nem tisztázottak, jelentős még a szórás a modelleken.
Ha marad a jelenlegi "verkli" nem fogunk unatkozni december havának derekáig(dec.15).
Aztán később, hogy milyen irányba billenek a dolgok még kérdéses.
A makrocirkulációs indexek biztatóak, különösen az AO. Nem éppen zonálisra áll az időjárási muszter, csak ha az index előrejelzett görbéit nézem. Inkább meridionális hajlamra, még ha azért ebbe szerintem átmeneti 1-3napos zonázás is beleférne.
Ha marad a jelenlegi "verkli" nem fogunk unatkozni december havának derekáig(dec.15).
Aztán később, hogy milyen irányba billenek a dolgok még kérdéses.
A makrocirkulációs indexek biztatóak, különösen az AO. Nem éppen zonálisra áll az időjárási muszter, csak ha az index előrejelzett görbéit nézem. Inkább meridionális hajlamra, még ha azért ebbe szerintem átmeneti 1-3napos zonázás is beleférne.
Számomra teljesen egyértelmű, hogy ezekből az adatokból semmire sem lehet következtetni. De nem azért, mert kizárom a kapcsolatot, hanem mert tele van definiáltatlan fogalommal:
- mikortól számít vastagabbnak egy zsírréteg
- a zsírréteg vastagsága pontosan mivel áll kapcsolatban
- miért ezek a kategóriák : átlagosnál kissé/sokkal melegebb/hidegebb
- mi van akkor ha úgy lesz átlagosnál melegebb egy tél, hogy van 3 hét farkasordító hideg, viszont a többi rész extrém meleg: akkor az állatok a 3 hét alatt megfagynak, hiába átlagon felüli a tél:
-ezért eleve én egy zsírréteg - téli minimum kapcsolatot keresnék először
- de a nagy hideg itt a medencében úgy is lehet, hogy 1 hónapra beáll a hidegpárna, miközben a magasban vaskos pozitív anomália van...
-stbstb
Szóval szerintem ettől a túl egyszerű kapcsolattól semmit sem várhatunk
- mikortól számít vastagabbnak egy zsírréteg
- a zsírréteg vastagsága pontosan mivel áll kapcsolatban
- miért ezek a kategóriák : átlagosnál kissé/sokkal melegebb/hidegebb
- mi van akkor ha úgy lesz átlagosnál melegebb egy tél, hogy van 3 hét farkasordító hideg, viszont a többi rész extrém meleg: akkor az állatok a 3 hét alatt megfagynak, hiába átlagon felüli a tél:
-ezért eleve én egy zsírréteg - téli minimum kapcsolatot keresnék először
- de a nagy hideg itt a medencében úgy is lehet, hogy 1 hónapra beáll a hidegpárna, miközben a magasban vaskos pozitív anomália van...
-stbstb
Szóval szerintem ettől a túl egyszerű kapcsolattól semmit sem várhatunk
Ezen nincs mit túlspirázni.
Amit én a Makrocirkulációs Rendszerek Adatsoraiban felkutattam, nevezzük inenn akkor rövidítve MRA-nak, még mindig nagyon kevés adattal bír és közel se pontos, csupán hasonlóságokat ad. A "ringben" nekem lentebb taglalt ( Link ) 1990/1991 tele maradt októberre, de a soron következő leendő novemberi érték is Lász szerint plusszos lehet.
+- 0.33-al számoltam az eltérést. Szeptemberből több egyezést találtam. Nem írom le még egyszer.
Meg mondom öszintén nem a bélyegeket nézegettem/nézegetem, hanem csak számokat.
Meg a Tabi Krisztián féle diplomamunkát. Figyelembe vettem az ENSO-t és a naptevékenység minimum felé közeledését.
Snowhunter "egy átlag körüli hőmérsékletű tél"-i tippével értek egyet.
Én átlagos, kissé csapadékosabb telet valószínűsítek. 1990/91 tele állna az ideihez legközelebb, de novemberi adat hijján nem igazán tenném rá az összes vagyonom. Mindenestre bízok benne mozgalmas, havas telünk lesz,de ugyebár ez nem kívánságműsor.
Szerk.: Ha megnézed Snowhunter 2012-es AO értékeket és a mostanit. Gyökeresen más fázisban volt akkor az AO mint most.
Link
2008/2009 tele is ringben lehet, ha kellően közel 0 körüli lehet majd a jelenlegi novemberi AO. Egyenlőre nincs mit tenni mint várni. Most amúgy is van/lehet min izgulni a jövőhét második felében. Ha kijönn a novemberi adat, akkor többet tudunk majd avagy pontosabb várható hasonlóságot, tél tippet.
Amit én a Makrocirkulációs Rendszerek Adatsoraiban felkutattam, nevezzük inenn akkor rövidítve MRA-nak, még mindig nagyon kevés adattal bír és közel se pontos, csupán hasonlóságokat ad. A "ringben" nekem lentebb taglalt ( Link ) 1990/1991 tele maradt októberre, de a soron következő leendő novemberi érték is Lász szerint plusszos lehet.
+- 0.33-al számoltam az eltérést. Szeptemberből több egyezést találtam. Nem írom le még egyszer.
Meg mondom öszintén nem a bélyegeket nézegettem/nézegetem, hanem csak számokat.
Meg a Tabi Krisztián féle diplomamunkát. Figyelembe vettem az ENSO-t és a naptevékenység minimum felé közeledését. Snowhunter "egy átlag körüli hőmérsékletű tél"-i tippével értek egyet.
Én átlagos, kissé csapadékosabb telet valószínűsítek. 1990/91 tele állna az ideihez legközelebb, de novemberi adat hijján nem igazán tenném rá az összes vagyonom. Mindenestre bízok benne mozgalmas, havas telünk lesz,de ugyebár ez nem kívánságműsor.
Szerk.: Ha megnézed Snowhunter 2012-es AO értékeket és a mostanit. Gyökeresen más fázisban volt akkor az AO mint most.
Link
2008/2009 tele is ringben lehet, ha kellően közel 0 körüli lehet majd a jelenlegi novemberi AO. Egyenlőre nincs mit tenni mint várni. Most amúgy is van/lehet min izgulni a jövőhét második felében. Ha kijönn a novemberi adat, akkor többet tudunk majd avagy pontosabb várható hasonlóságot, tél tippet.
Jó rég vállalkoztam hosszútávú dolgokkal, utoljára 2012-ben ( Link ).
Nekem egy 2012/13-asra hasonlító tél vetül elém a most következőre.
Azaz egy hektikus makrocirkuláció felállása, újabb és újabb blokk-helyzetekkel, amik közé újabb és újabb peremciklonok hozhatnak keveredési zónákat illetve egy.kettő cikloncsalád is betévedhet a kontinensre a télen, egy-kettő átmeneti enyhébb időszakot hozva.
Eredője egy átlag körüli hőmérsékletű tél, átlag feletti csapadékkal, az ország északi és nyugati megyéi nagyobb részben havat kapva, más, délkeletibb térségek kisebb részben.
Nekem egy 2012/13-asra hasonlító tél vetül elém a most következőre.
Azaz egy hektikus makrocirkuláció felállása, újabb és újabb blokk-helyzetekkel, amik közé újabb és újabb peremciklonok hozhatnak keveredési zónákat illetve egy.kettő cikloncsalád is betévedhet a kontinensre a télen, egy-kettő átmeneti enyhébb időszakot hozva.
Eredője egy átlag körüli hőmérsékletű tél, átlag feletti csapadékkal, az ország északi és nyugati megyéi nagyobb részben havat kapva, más, délkeletibb térségek kisebb részben.
Meglátásom szerint, itt nincs másról szó, mint a félteke cirkulációs jellegzetességének felméréséről a téli légkörzési rezsim
kezdetén. Ennek azért van jelentősége, mert e jellegzetesség nagyon gyakran fennmarad a meteorológiai tél első felében, de gyakran egész télen is, és alapjaiban meghatározza a telünk milyenségét. Erre a célra roppant alkalmas az AO index, ami éppen azt mutatja, ami minket az egészből érdekel: a hidegleszakadások lehetőségét. Egyébként éppen ezt mutatja a DAI is, csak"szűkebben", az Észak-Atlantikumra és Közép-Európa vonatkozólag (emiatt inkább a NAO-val függ össze, ami persze magában is az AO speciális, észak-atlanti esete)
A továbbiakban a következőket vegyük figyelembe:
1. Hidegleszakadások
Szerintem itt kettőn áll a vásár: a féltekei általános nyugati drift ereje, illetve a "helyi" hidegmag. Úgy gondolom, ezek antagonizmusban működnek.
Előbbi a leszakadás ellen hat, utóbbi segíti a stabil ciklonosodást, meridiába fordulást. Bonyolítja, ellentmondásossá teszi a képletet, hogya nyugati drift viszont, megakadályozva az é-d-i hőcserét, "hízlalja" a hidegmagot.
Egyébként a fentiekben látom az okát annak, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások se szakadnak le, máskor meg a "semmi" is leszakad.
2. Namias (szinoptikai) ciklusok
A meridionális hőkontraszt ciklikus megnövekedése és kiegyenlítődése, cirkulációs szempontból a zonális és meridionális képek (féltekei léptékű) periodikus váltakozása. Átlagos periódusideje 4-6 hét (de ettől nagyon
eltérő is lehet!)
3. A féltekei "vezér hidegpont" kérdése. Ez alatt a sarki/szubarktikus régiónak azt a területét értem, ahol a legjelentősebb hidegfelhalmozódás, hidegmag mutatkozik. A vezér hidegpont környezetében a félteke bárikus és légáramlási helyzetétől függetlenül le fog szakadni a hideg. Azaz, itt a "helyi" (vagy inkább regionális) hatások győzedelmeskednek. Ezt télen nemegyszer mi is tapasztaltuk már: előoldali és zonális áramlási képek képesek pár nap alatt semmivé foszlani a hatalmas sarki hidegtömeg környezetében, és akkor is hátoldalra kerülünk, amikor a hidegtömeg hiányában a ciklon hátoldalra kerülés belátható időn belül teljesen kilátástalan lett volna(lásd pl. 1979 jan. 1., 1979 dec. 30., 1996 karácsnyi ünnepek)
Ellenkezőleg: a többi hidegmagok leszakadását a vezér hidegpont nehezíti, gátolja
azon az alapon, hogy a félteke általános hőkontrasztjának növelésével
erősíti a nyugati driftet.
Nézzük most már a mostani helyzetet a fentiek fényében! Azt gondolom, hogy az AO-nál nemcsak az aktuális értékeket, hanem a görbe lefutását is figyelni kell. A görbe kilengései,hullámhegyei és hullámvölgyei a Namias ciklusoknak felelnek meg
(maximumok: zonális fázis, minimumok: meridionális fázis) A görbénken nagyon jól látszik a hullámzás kifejezettebbé válása szeptember második felétől, azaz a téli cirkulációs rezsimre való átállástól. Ennek oka a féltekei hőkontraszt megnövekedése. A nagyjából egy hónapos periódusidő is szépen kijön.
Link
Véleményem, hogy ennek a hullámzásnak a szabályos, vagy szabálytalan volta is alapvető jellegzetessége a félteke cirkulációjának. Ugyanis, ha nagyon erős a nyugati drift és/vagy nem nagyon vannak hidegmagok, akkor a hideg sokáig seholsem tud leszakadni,
a ciklus torzul. A Namias-óra akkor ketyeg szabályosan, ha nem túl brutális a nyugati sodrás, és valamilyen hidegmagok azért vannak. Éppen ezt a szabályosságot látjuk az aktuális AO görbén. Ugyanakkor az is látszik, hogy sokszor van pozitív tartományban a görbe, és a negatív fázisok (eddig) nem jelentősek. Véleményem, hogy ez a sarki hidegbázis viszonylag csenevész voltával áll kapcsolatban. Hogy ennek ellenére mégiscsak voltak meridiába fordulások (az első mindjárt szeptember
második felében), az annak a következménye lehet, hogy a nyugati drift viszont az idei téli félév elején igen gyenge.
Ha a későbbiekben is fennmarad ez az állapot, akkor épp az fog folytatódni, amit eddig láttunk a tél cirkulációs "stílusából": gyakori teknőképződés, jelentősebb hidegadvekció nélkül. Változékony, nem túl hideg, de nem is
kifejezetten enyhe téli idő. Bár azt hozzá kell tenni, a hidegmagok erősödhetnek, ahogy befele megyünk a télbe.
Ami a tél kedvelői számára jó hír, hogy a vezér hidegpont egyelőre Kelet-Szibéria
térségében található.
Link
Ha ez Észak-Amerika szubarktikus régiójában lenne, emellett erős volna a nyugati drift, akkor a hideg leszakadna Kanadára,
ill. az USA keleti felére. Hozzánk pedig folyamatosan érkeznének a nyugati sodrás által kelet felé "kihúzott", enyhe óceáni levegővel telt peremciklonok. A tartósan enyhe tél tökéletes receptje (lásd pl. 2013/14)
A mostani kép alapján ilyesmitől nem kell tartanunk.
kezdetén. Ennek azért van jelentősége, mert e jellegzetesség nagyon gyakran fennmarad a meteorológiai tél első felében, de gyakran egész télen is, és alapjaiban meghatározza a telünk milyenségét. Erre a célra roppant alkalmas az AO index, ami éppen azt mutatja, ami minket az egészből érdekel: a hidegleszakadások lehetőségét. Egyébként éppen ezt mutatja a DAI is, csak"szűkebben", az Észak-Atlantikumra és Közép-Európa vonatkozólag (emiatt inkább a NAO-val függ össze, ami persze magában is az AO speciális, észak-atlanti esete)
A továbbiakban a következőket vegyük figyelembe:
1. Hidegleszakadások
Szerintem itt kettőn áll a vásár: a féltekei általános nyugati drift ereje, illetve a "helyi" hidegmag. Úgy gondolom, ezek antagonizmusban működnek.
Előbbi a leszakadás ellen hat, utóbbi segíti a stabil ciklonosodást, meridiába fordulást. Bonyolítja, ellentmondásossá teszi a képletet, hogya nyugati drift viszont, megakadályozva az é-d-i hőcserét, "hízlalja" a hidegmagot.
Egyébként a fentiekben látom az okát annak, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások se szakadnak le, máskor meg a "semmi" is leszakad.
2. Namias (szinoptikai) ciklusok
A meridionális hőkontraszt ciklikus megnövekedése és kiegyenlítődése, cirkulációs szempontból a zonális és meridionális képek (féltekei léptékű) periodikus váltakozása. Átlagos periódusideje 4-6 hét (de ettől nagyon
eltérő is lehet!)
3. A féltekei "vezér hidegpont" kérdése. Ez alatt a sarki/szubarktikus régiónak azt a területét értem, ahol a legjelentősebb hidegfelhalmozódás, hidegmag mutatkozik. A vezér hidegpont környezetében a félteke bárikus és légáramlási helyzetétől függetlenül le fog szakadni a hideg. Azaz, itt a "helyi" (vagy inkább regionális) hatások győzedelmeskednek. Ezt télen nemegyszer mi is tapasztaltuk már: előoldali és zonális áramlási képek képesek pár nap alatt semmivé foszlani a hatalmas sarki hidegtömeg környezetében, és akkor is hátoldalra kerülünk, amikor a hidegtömeg hiányában a ciklon hátoldalra kerülés belátható időn belül teljesen kilátástalan lett volna(lásd pl. 1979 jan. 1., 1979 dec. 30., 1996 karácsnyi ünnepek)
Ellenkezőleg: a többi hidegmagok leszakadását a vezér hidegpont nehezíti, gátolja
azon az alapon, hogy a félteke általános hőkontrasztjának növelésével
erősíti a nyugati driftet.
Nézzük most már a mostani helyzetet a fentiek fényében! Azt gondolom, hogy az AO-nál nemcsak az aktuális értékeket, hanem a görbe lefutását is figyelni kell. A görbe kilengései,hullámhegyei és hullámvölgyei a Namias ciklusoknak felelnek meg
(maximumok: zonális fázis, minimumok: meridionális fázis) A görbénken nagyon jól látszik a hullámzás kifejezettebbé válása szeptember második felétől, azaz a téli cirkulációs rezsimre való átállástól. Ennek oka a féltekei hőkontraszt megnövekedése. A nagyjából egy hónapos periódusidő is szépen kijön.
Link
Véleményem, hogy ennek a hullámzásnak a szabályos, vagy szabálytalan volta is alapvető jellegzetessége a félteke cirkulációjának. Ugyanis, ha nagyon erős a nyugati drift és/vagy nem nagyon vannak hidegmagok, akkor a hideg sokáig seholsem tud leszakadni,
a ciklus torzul. A Namias-óra akkor ketyeg szabályosan, ha nem túl brutális a nyugati sodrás, és valamilyen hidegmagok azért vannak. Éppen ezt a szabályosságot látjuk az aktuális AO görbén. Ugyanakkor az is látszik, hogy sokszor van pozitív tartományban a görbe, és a negatív fázisok (eddig) nem jelentősek. Véleményem, hogy ez a sarki hidegbázis viszonylag csenevész voltával áll kapcsolatban. Hogy ennek ellenére mégiscsak voltak meridiába fordulások (az első mindjárt szeptember
második felében), az annak a következménye lehet, hogy a nyugati drift viszont az idei téli félév elején igen gyenge.
Ha a későbbiekben is fennmarad ez az állapot, akkor épp az fog folytatódni, amit eddig láttunk a tél cirkulációs "stílusából": gyakori teknőképződés, jelentősebb hidegadvekció nélkül. Változékony, nem túl hideg, de nem is
kifejezetten enyhe téli idő. Bár azt hozzá kell tenni, a hidegmagok erősödhetnek, ahogy befele megyünk a télbe.
Ami a tél kedvelői számára jó hír, hogy a vezér hidegpont egyelőre Kelet-Szibéria
térségében található.
Link
Ha ez Észak-Amerika szubarktikus régiójában lenne, emellett erős volna a nyugati drift, akkor a hideg leszakadna Kanadára,
ill. az USA keleti felére. Hozzánk pedig folyamatosan érkeznének a nyugati sodrás által kelet felé "kihúzott", enyhe óceáni levegővel telt peremciklonok. A tartósan enyhe tél tökéletes receptje (lásd pl. 2013/14)
A mostani kép alapján ilyesmitől nem kell tartanunk.
A jövőbeli trend átlaghoz közeli értékekket sugall. A jelenlegi GFS teccetős, ahogy december első napjaitól lopva becsempészi magát a tél.
Tetszik ez a nyugodt kezdés. Nem túl szélsőségesen, módjával, de jó az igy. 1990 november vége is mozgalmasan telt. Főleg az orszag ény.i harmadán.
Tetszik ez a nyugodt kezdés. Nem túl szélsőségesen, módjával, de jó az igy. 1990 november vége is mozgalmasan telt. Főleg az orszag ény.i harmadán.
Na de ezzel pont az ellenkezőjét akartam bizonyítani. Nem azt mondtam, hogy "jaj ne már, nem lehet, nem hiszem el", hanem összeszedtem az adatokat és próbáltam az összefüggéseket kicsit nagyobb képben mutatni: nem csak egy szögből, hanem még néhányból, ami sok ideje motoszkált a fejemben (hogy van-e más, múltbéli évszakkal összefüggés). Nem kaptam megerősítő választ, de azt vettem észre, hogy nem rosszabb, vagy nem sokkal rosszabb a kapcsolata a többi évszakkal, mint a várható téllel.
Matematikailag a korreláció nagyon gyenge (ha van), a 9 év időtartama rettenetesen kevés, ráadásul 9-ből 7-szer többé-kevésbé eltalálni egy anomáliát valószínűségszámítás szempontjából semmit sem mond. Hol lennének itt tények? Hol tagadok tényeket?! 7/9 az tényleg semmi, majdnem a várható érték (4.5). Hol van az abszolút hiba mérése? Nem számít, hogy esetleg mekkorát tévednek, csak az előjel számít? Ne már. Bukta a kicsit enyhébb helyett nagyon enyhe tél? Siker a kicsit enyhébb helyett kicsit hidegebb tél? Erre kitértem? Szándékosan nem, mert ezért tuti lehord majd mindenki (ahogy tetted most Te is), pedig egy kicsit konstruktív szerettem volna lenni.
Az, hogy adhatnak-e bizonyos mértékű támpontot, nos azt pont a megkérdőjelezések megválaszolásával, kritikus gondolkodással való hozzáállás igazolásával lehetne igazolni, mert ha ezeken nem áll meg az elmélet, akkor egyszerűen nem adhatnak semekkora támpontot. Érdekességnek, kutatási területnek jók és izgalmasak lehetnek még. Erre kitértem? Szintén nem.
Azt, hogy valóban úgy gondolom, hogy szerintem nem képesek az állatok "kiszagolni" a telet, teljesen félretettem, "beszálltam a játékba". És visszaolvastam ismét a hozzászólásomat, ehhez szerintem sikerült is tartanom magam. Kíváncsi lennék, akik ebben "hisznek", milyen kapcsolatrendszerek alapján gondolják az állatokról, hogy megérzik a telet, mi alapján tudnak következtetni a télre, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Mert ha van alapjuk, lehet be kéne építeni a szezonális modelljeinkbe. Ha nincsenek, akkor meg talán nem kéne.
Matematikailag a korreláció nagyon gyenge (ha van), a 9 év időtartama rettenetesen kevés, ráadásul 9-ből 7-szer többé-kevésbé eltalálni egy anomáliát valószínűségszámítás szempontjából semmit sem mond. Hol lennének itt tények? Hol tagadok tényeket?! 7/9 az tényleg semmi, majdnem a várható érték (4.5). Hol van az abszolút hiba mérése? Nem számít, hogy esetleg mekkorát tévednek, csak az előjel számít? Ne már. Bukta a kicsit enyhébb helyett nagyon enyhe tél? Siker a kicsit enyhébb helyett kicsit hidegebb tél? Erre kitértem? Szándékosan nem, mert ezért tuti lehord majd mindenki (ahogy tetted most Te is), pedig egy kicsit konstruktív szerettem volna lenni.
Az, hogy adhatnak-e bizonyos mértékű támpontot, nos azt pont a megkérdőjelezések megválaszolásával, kritikus gondolkodással való hozzáállás igazolásával lehetne igazolni, mert ha ezeken nem áll meg az elmélet, akkor egyszerűen nem adhatnak semekkora támpontot. Érdekességnek, kutatási területnek jók és izgalmasak lehetnek még. Erre kitértem? Szintén nem.
Azt, hogy valóban úgy gondolom, hogy szerintem nem képesek az állatok "kiszagolni" a telet, teljesen félretettem, "beszálltam a játékba". És visszaolvastam ismét a hozzászólásomat, ehhez szerintem sikerült is tartanom magam. Kíváncsi lennék, akik ebben "hisznek", milyen kapcsolatrendszerek alapján gondolják az állatokról, hogy megérzik a telet, mi alapján tudnak következtetni a télre, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Mert ha van alapjuk, lehet be kéne építeni a szezonális modelljeinkbe. Ha nincsenek, akkor meg talán nem kéne.
Ehhez csak néhány észrevétel: jómagam is elfogadom, hogy az időjárás alapvető jellemzője a kaotikusság. Ez - többek között - abból adódik, hogy olyan sok tényező, törvényszerűség, teremészeti/humán eredetű hatás, miegyéb, formálja - hacsak Európát vesszük - kontinensünk időjárást, hogy valóban rendkívül nehéz bizonyos bemenő tények, illetve adatok alapján használható következtetéseket a jövőre nézve levonni. Elég, ha csak a DAI tündöklésére és (részleges) bukására gondolunk. Mindennek ellenére óva intenék attól, ami egyfajta METNET-agnoszticizmusnak nevezhető. Tudom, hogy a kritikus gondolkodás alapja a kétkedés, sziklaszilárdnak hitt állítások, paradigmák megkérdőjelezése, hiszen enélkül nem lenne progresszió a tudományban. Ugyanakkor viszont a ´megőrizve meghaladni´ elv alapján igyekszem megközelíteni ezt a kérdést (is), azaz - minden szkepticizmus ellenére arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények jelen esetben, BIZONYOS MÉRTÉKŰ támpontot adhatNAK a soron következő tél alapvető jellegéről, természetesen, csak jelzésszerűen, nagy vonalakban. 9 év, tudom, nem túl sok, azonban ha ebből a 9 évből a várakozás 7 esetben többé-kevésbé bejött, emellett egy teljes bukta és egy részleges melléfogás az eddigi mérleg - nos ennek alapján ´nem meggyőző eredményekről´ beszélni nem egészen ´kóser´, hogy diplomatikusan fejezzem ki magam. Összefoglalva tehát: semmi bajom a megkérdőjelezéssel, a szkeptikus attitűddel, ahol viszont már ada kezd fajulni a dolog, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük, ezen a ponton már azt kell mondanom, hogy így ne, emberek! Semmi szükség bálványokra, ne adj ´ Isten tévhitek, babonák táplálására, de legalább a tények előtt próbáljunk fejet hajtani!
Snowhunter idei cikke az állatok által várt télről:
Link
Áthozom ide, amit írtam a mettársalgóban, mert ide talán még jobban illeszkedik ez a témakör és ne vesszem el oly hamar.
Snowhunter, ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)
Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.
Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.
Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.
Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).
Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.
Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.
ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...
Link
Áthozom ide, amit írtam a mettársalgóban, mert ide talán még jobban illeszkedik ez a témakör és ne vesszem el oly hamar.
Snowhunter, ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)
Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.
Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.
Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.
Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).
Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.
Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.
ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368131)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368130)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368129)
Extra hosszútáv.
Szigorúan a makrocirkulációs rendszerek adatsorai alapján.
A most felsorolt évszámok nem vehetők készpénznek, csupán az indexek, az elmúlt időszak értékei +- 0.33-os eltéréssel 1950-től napjainkig kerestem egyezéseket vagy finoman szólva - hasonlóságokat - a múltban.
A kezdeti igen kevés szeptemberi értékeket augusztusival együtt igyekeztem átnézni és a tavalyi NAO,SCA helyett inkább az AO-ra helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis a szakirodalomból jól ismert módon az AO index polárfronti aktivitással van kapcsolatban.
(Általánosságban elmondható: Erősen + pozitív fázis, akkor a poláris területeken az áltagostól alacsonyabb a légnyomás. A közepes szélességeken pedig magasabb. é.sz. 45’ fok környékén. Nálunk inkább a melegebb vagy átlagos hőmérsékletű az idő. Erősen – negatív fázis idején a poláris területek feletta normálistól magasabb, (anticiklon) az időjárás, míg a közepes szélességeken
alacsonyabb. Igy ránk nézve észak felől terjedő meridionális makroszinoptikai helyzetképpel kecsegtet, ami általában napokon belül hidegebbre és csapadékosabbra, változékonyabbra fordul időjárásunk.)
Az AO indexen fellelt összefüggések alapján +-0.33-al számolva, amit a AO-n 2017.08.-án 0.150= -0.18 és +0.48 között. 2017.09-én -0.492= -0.822 és -0.162 között az alábbi téli félévek jöttek ki találatként. Mindkét hónapban egyeztek az idei eddigi ősz, nyár vég helyzetével. 1952/1953, 1984/85,1990/1991, 2008/2009, 2013/2014.
Összevetettem az ENSO jelenségget az idei átlag értéket és a kapott 5 találattal. 1952/53=átlagos, 1984/85=átlagos majd októbertől mínusz,1990/91=átlagos, 2008/09= átlagos, novembertől mínusz. 2013/14=átlagos. ( Adatsora: Link )
Az idei eddig átlagos, s valószínű hogy az is maradHAT.
Októberre:
Az AO 2017.10 havi értéke 0.690 lett, igy a kezdeti 5 találatból 1990/1991 tele előtti októbere maradt "ringben" 0.660-al.
Érdekesség képpen felvetődött mint "új játékos" 10 hónaptól 1958 is. Azaz év még annyiban érdekes a többihez képest, hogy az ide októberi NAO index értéke +-0.33-as eltéréssel megegyezik 58 októberének értékével. Az SCA kicsiny plusszos túlzással +0.43-al több lett,de ott is akad némi egyezés. Másrésztől 1952 09. hónapja egyezik a NAO 2017.09 hónapjával még, a többi találaton nincs egyezés.
Persze rengeteg találatot indexekre, hónapokra bontva feljegyeztem egyenként a cetlikben, füzetemben nem csak a valós értéktől tértem el mínuszos vagy plusszos irányba 0.33-al hanem igyekesztem 0.40-el vagy a tavaly 0.50-es értékkel is számolni,de túl kesze-kuszás a kép. Ami összefüggést találtam azt vezettem fel most ide.
A naptevékenységgel kapcsolatban is párhuzamot próbáltam vonni a jelenlegi aktivitás és a korábbi 1950-ig bezárólag dokumentáltakkal kapcsolatban. Ezen a linken a nagyjából a mai és Link az elmúlt időszak tevékenysége áll. Nem sorolom most fel mind az 5 találatot, hogy melyik volt kiugróan erős vagy alacsony de a legközelebb a mostani aktivitáshoz az 5 közül 1952/53, 1984/85 és talán 2008/09 áll.
Mint mondtam ez nem útmutató, se nem Jelenések könyve, hogy ehhez igazítsa magát az ember, pusztán hasonlóságok makrocirkulációs indexek alapján...
Szigorúan a makrocirkulációs rendszerek adatsorai alapján.
A most felsorolt évszámok nem vehetők készpénznek, csupán az indexek, az elmúlt időszak értékei +- 0.33-os eltéréssel 1950-től napjainkig kerestem egyezéseket vagy finoman szólva - hasonlóságokat - a múltban.
A kezdeti igen kevés szeptemberi értékeket augusztusival együtt igyekeztem átnézni és a tavalyi NAO,SCA helyett inkább az AO-ra helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis a szakirodalomból jól ismert módon az AO index polárfronti aktivitással van kapcsolatban.
(Általánosságban elmondható: Erősen + pozitív fázis, akkor a poláris területeken az áltagostól alacsonyabb a légnyomás. A közepes szélességeken pedig magasabb. é.sz. 45’ fok környékén. Nálunk inkább a melegebb vagy átlagos hőmérsékletű az idő. Erősen – negatív fázis idején a poláris területek feletta normálistól magasabb, (anticiklon) az időjárás, míg a közepes szélességeken
alacsonyabb. Igy ránk nézve észak felől terjedő meridionális makroszinoptikai helyzetképpel kecsegtet, ami általában napokon belül hidegebbre és csapadékosabbra, változékonyabbra fordul időjárásunk.)
Az AO indexen fellelt összefüggések alapján +-0.33-al számolva, amit a AO-n 2017.08.-án 0.150= -0.18 és +0.48 között. 2017.09-én -0.492= -0.822 és -0.162 között az alábbi téli félévek jöttek ki találatként. Mindkét hónapban egyeztek az idei eddigi ősz, nyár vég helyzetével. 1952/1953, 1984/85,1990/1991, 2008/2009, 2013/2014.
Összevetettem az ENSO jelenségget az idei átlag értéket és a kapott 5 találattal. 1952/53=átlagos, 1984/85=átlagos majd októbertől mínusz,1990/91=átlagos, 2008/09= átlagos, novembertől mínusz. 2013/14=átlagos. ( Adatsora: Link )
Az idei eddig átlagos, s valószínű hogy az is maradHAT.
Októberre:
Az AO 2017.10 havi értéke 0.690 lett, igy a kezdeti 5 találatból 1990/1991 tele előtti októbere maradt "ringben" 0.660-al.
Érdekesség képpen felvetődött mint "új játékos" 10 hónaptól 1958 is. Azaz év még annyiban érdekes a többihez képest, hogy az ide októberi NAO index értéke +-0.33-as eltéréssel megegyezik 58 októberének értékével. Az SCA kicsiny plusszos túlzással +0.43-al több lett,de ott is akad némi egyezés. Másrésztől 1952 09. hónapja egyezik a NAO 2017.09 hónapjával még, a többi találaton nincs egyezés.
Persze rengeteg találatot indexekre, hónapokra bontva feljegyeztem egyenként a cetlikben, füzetemben nem csak a valós értéktől tértem el mínuszos vagy plusszos irányba 0.33-al hanem igyekesztem 0.40-el vagy a tavaly 0.50-es értékkel is számolni,de túl kesze-kuszás a kép. Ami összefüggést találtam azt vezettem fel most ide.
A naptevékenységgel kapcsolatban is párhuzamot próbáltam vonni a jelenlegi aktivitás és a korábbi 1950-ig bezárólag dokumentáltakkal kapcsolatban. Ezen a linken a nagyjából a mai és Link az elmúlt időszak tevékenysége áll. Nem sorolom most fel mind az 5 találatot, hogy melyik volt kiugróan erős vagy alacsony de a legközelebb a mostani aktivitáshoz az 5 közül 1952/53, 1984/85 és talán 2008/09 áll.
Mint mondtam ez nem útmutató, se nem Jelenések könyve, hogy ehhez igazítsa magát az ember, pusztán hasonlóságok makrocirkulációs indexek alapján...
Már napok óta nézegetem a szombati napot, hogy milyen időjárásra lehet számítani.
A pénteki HF után a középszint durván kiszárad, viszont az alacsonyabb légrétegekben és a felszín közelében is nedves marad a levegő. A magasban megindul a melegadvekció. A legtöbb helyen éjszakára legyengül, leáll a szél, úgyhogy sokfelé legalább átmenetileg párás-ködös időre számítok. NyÉNy-on reggel már beindul a légmozgás, napközben pedig egyre többfelé teret nyer a délies áramlat. Ugyanakkor az ország keleti harmadán még délután is lehetnek szélcsendes területek.
Úgy gondolom, hogy ez utóbbi tájakon tartósan, akár egész napra beragadhat a köd/stratus, így jó alacsonyan maradhat a Tmax (5-8 fok). Közben ÉNy-on egy kis főnös rásegítéssel a 17-19 fokot sem tartom kizártnak. Érdekes nap lehet.
A pénteki HF után a középszint durván kiszárad, viszont az alacsonyabb légrétegekben és a felszín közelében is nedves marad a levegő. A magasban megindul a melegadvekció. A legtöbb helyen éjszakára legyengül, leáll a szél, úgyhogy sokfelé legalább átmenetileg párás-ködös időre számítok. NyÉNy-on reggel már beindul a légmozgás, napközben pedig egyre többfelé teret nyer a délies áramlat. Ugyanakkor az ország keleti harmadán még délután is lehetnek szélcsendes területek.
Úgy gondolom, hogy ez utóbbi tájakon tartósan, akár egész napra beragadhat a köd/stratus, így jó alacsonyan maradhat a Tmax (5-8 fok). Közben ÉNy-on egy kis főnös rásegítéssel a 17-19 fokot sem tartom kizártnak. Érdekes nap lehet.
Hát igen, kb. így. A holnapi, valamint a hétfői záporos csapadékban lehet bízni, abból azért a magasabb csúcsokon kis látványhavazás összejöhet.
Hegyeink (elsősorban a Mátraerdő) hóesélyeit hogy látod? Most nekem úgy tűnik GFS alapján, hogy eláll addigra a csapadék, mire igazán elkezdene hűlni a levegő, így látvány havas esőn kívül más nem várható. 
Sajnos nem nagyon szelídülnek a modellkimenetek a hétvégi, kvázi-viharciklonnal kapcsolatban. A peremciklon minden bizonnyal bemegy 975 hPa alá, és bár a 24/24-es kritérium nem jön össze, részben hozni fogja a hPa/órás fejlődési ütemet. Mondjuk egy 15/15 nem lehetetlen.
Úgyhogy Közép-Európa szerte - beleértve Dániát - borzalmas idő várható, síkvidéken is nagy területen erősen viharos széllökésekkel. Helyenként az orkán erősséget is meghaladják szerintem, a magasabb hegyekből pedig nagy eséllyel érkezhet pár 200+ fölötti adat.
Nálunk sem lesz rózsás a helyzet, ráadásul tartósan, sok órán keresztül fennáll majd, garantált a károkozás. Nagyon durva, ECM szerint lehet olyan időszak, amikor országon belül 15-16 hPa különbség alakulna ki a nyomási mezőben.
Úgyhogy Közép-Európa szerte - beleértve Dániát - borzalmas idő várható, síkvidéken is nagy területen erősen viharos széllökésekkel. Helyenként az orkán erősséget is meghaladják szerintem, a magasabb hegyekből pedig nagy eséllyel érkezhet pár 200+ fölötti adat.
Nálunk sem lesz rózsás a helyzet, ráadásul tartósan, sok órán keresztül fennáll majd, garantált a károkozás. Nagyon durva, ECM szerint lehet olyan időszak, amikor országon belül 15-16 hPa különbség alakulna ki a nyomási mezőben.
A napok óta egyre jobban összetartó NAO és AO tagoknak köszönhetően, a mérsékelten pozitív értékeket követően, most egyre inkább 0 és enyhén negatív tartományt súroló áramlási ciklusok jöhetnek.
Link
Link
Ez persze könnyen takarhat még zonális, akár félzónális vagy már meridionális helyzeteket is. ( Egyébként ilyenkor ez a 0 körüli érték tiszta pepita mint mindig. )
A bizonytalanságra némi támpont azért adódik, hogy míg Okt.22-23-tól hazánk időjárása is egyre nagyobb eséllyel változékonyabbra, csapadékosabbra fordulhat; a minket nyugatról elérő nedves és hűvösebb léghullámoknak köszönhetően, annál inkább boritékolhatónak tűnik egy korábban már - mások által - itt metneten felemlített hidegöblités várható iránya és helyzete.
Ez elsősorban NEM hazánkra hozna télbetörést, hanem Európa legészakkeletibb peremére az Urál hg. vidékeire valamint Szibéria nyugati részére a Nyugat - szibérai - alföldre 72-96 órán túl.
Mindkét model a GFS és az Ecmwf is támogatja ezt a várható verizot, de némi bizonytalansággal azért ez is terhelt. Ophelia maradványa ugyanis pont ebbe a teknőbe olvad bele, ami később hátoldalán egy anticiklonnal -5 majd foltokban -10 fokos értékeket rántana a terület fölé. Ez 168óráig még stimmel-ne(?) is, de azon felül, valamint az űridős tartományban - természetesen(!) - már teljes a fejetlenség.
S, hogy ránk nézve mit takar? Erősen kérdéses, különösen a teknő hátoldalán kiépülő anticiklon központi helyzete és erőségében vannak kételyeim. Mennyire lesz Kelet - Európai vagy túlzottan ellaposodik..itt még vannak kérdőjelek... A kérdés tehát nyitva marad. Egyenlőre.
Link
Link
Ez persze könnyen takarhat még zonális, akár félzónális vagy már meridionális helyzeteket is. ( Egyébként ilyenkor ez a 0 körüli érték tiszta pepita mint mindig. )
A bizonytalanságra némi támpont azért adódik, hogy míg Okt.22-23-tól hazánk időjárása is egyre nagyobb eséllyel változékonyabbra, csapadékosabbra fordulhat; a minket nyugatról elérő nedves és hűvösebb léghullámoknak köszönhetően, annál inkább boritékolhatónak tűnik egy korábban már - mások által - itt metneten felemlített hidegöblités várható iránya és helyzete.
Ez elsősorban NEM hazánkra hozna télbetörést, hanem Európa legészakkeletibb peremére az Urál hg. vidékeire valamint Szibéria nyugati részére a Nyugat - szibérai - alföldre 72-96 órán túl.
Mindkét model a GFS és az Ecmwf is támogatja ezt a várható verizot, de némi bizonytalansággal azért ez is terhelt. Ophelia maradványa ugyanis pont ebbe a teknőbe olvad bele, ami később hátoldalán egy anticiklonnal -5 majd foltokban -10 fokos értékeket rántana a terület fölé. Ez 168óráig még stimmel-ne(?) is, de azon felül, valamint az űridős tartományban - természetesen(!) - már teljes a fejetlenség.
S, hogy ránk nézve mit takar? Erősen kérdéses, különösen a teknő hátoldalán kiépülő anticiklon központi helyzete és erőségében vannak kételyeim. Mennyire lesz Kelet - Európai vagy túlzottan ellaposodik..itt még vannak kérdőjelek... A kérdés tehát nyitva marad. Egyenlőre.
Október közepe felé igen-igen valószínű egy magas nyomású, enyhén melegadvekciós, "vénasszonyok nyara" időjárás.
Természetesen ilyenkor már korántsem minden a magasban tartózkodó meleg levegő: az inverzió a talajon közbeszólhat.
Ilyen esetben szívesen cserélnék Pozsonnyal, mely a déli szélre nézve "árnyékban" van. A Kisalföld közepén ezzel szemben csak makrocirkulárisan teljesen "csendes" időben várható köd, ill. hochnebel.
Az pedig igencsak kérdéses, meddig tud kitartani a magasnyomású idő, már ha megvalósul. Jó lenne 2-3 hét távolhatások nélküli, inverzív, egyre párásabb/ködösebb, enyhe, de nem túl meleg idő.
Természetesen ilyenkor már korántsem minden a magasban tartózkodó meleg levegő: az inverzió a talajon közbeszólhat.
Ilyen esetben szívesen cserélnék Pozsonnyal, mely a déli szélre nézve "árnyékban" van. A Kisalföld közepén ezzel szemben csak makrocirkulárisan teljesen "csendes" időben várható köd, ill. hochnebel.
Az pedig igencsak kérdéses, meddig tud kitartani a magasnyomású idő, már ha megvalósul. Jó lenne 2-3 hét távolhatások nélküli, inverzív, egyre párásabb/ködösebb, enyhe, de nem túl meleg idő.
OFF: eszem ágában sem volt Hari Seldon, vagy más neves kutatók eredményeit megkérdőjelezni, hiszen - és köszönöm, hogy belinkelted Lász régebbi érdekes klimatológiai elemzését, melyben 4 csoportba sorolja hazánk, illetve, tágabb értelemben, a Kárpát-medence területén előforduló klímatípusokat. Szerinte ezektől (is) függ, hogy például a DAI történetesen úgymond működik-e, vagy csütörtököt mond. Ez sok mindent megmagyaráz-
ON: sebtében átfutottam a modelleket, és érdekes dolgok látszanak nagyjából a hónap közepéig: a középtáv elején igen markás lehűlés valószínű, amely bizony a 0 fokos izoterma ´benyalásával´ is együttjárhat (jövő hét elején), majd újabb gyökeres átrendeződés kezd körvonalazódni: a következő hidegleszakadás kint az óceánon játszódhat le, a hosszúhullámú teknő előoldalán határozott melegadvekció kezdődhet, amely pár napra (?) meghozhatja a hamisítatlan vénasszonyok nyarát - hacsak, a gyorsan rövidülő nappalok miatt - a magassági melegadvekció, főleg az arra hajlamos vidékeken - nem jár majd együtt Hochnebel-képződéssel. Ez attól is függ persze, hogy az erős déli/délnyugati áramlás telibetalálós lesz-e, vagy tőlünk nyugatra marad a fő iránya. Ez utóbbi esetben bizony elképzelhetőnek tartom a makacs ködök/magasköd kialakulásának veszélyét. Az általam felvázolt időjárási alaphelyzetet hosszabb középtávon jól tükrözi a két ´királyi´ modell ENS-átlaga is, úgyhogy október derekán egyre esélyesebbnek látszik egy kellemesen meleg időszak, hacsak a köd nem szól közbe
ON: sebtében átfutottam a modelleket, és érdekes dolgok látszanak nagyjából a hónap közepéig: a középtáv elején igen markás lehűlés valószínű, amely bizony a 0 fokos izoterma ´benyalásával´ is együttjárhat (jövő hét elején), majd újabb gyökeres átrendeződés kezd körvonalazódni: a következő hidegleszakadás kint az óceánon játszódhat le, a hosszúhullámú teknő előoldalán határozott melegadvekció kezdődhet, amely pár napra (?) meghozhatja a hamisítatlan vénasszonyok nyarát - hacsak, a gyorsan rövidülő nappalok miatt - a magassági melegadvekció, főleg az arra hajlamos vidékeken - nem jár majd együtt Hochnebel-képződéssel. Ez attól is függ persze, hogy az erős déli/délnyugati áramlás telibetalálós lesz-e, vagy tőlünk nyugatra marad a fő iránya. Ez utóbbi esetben bizony elképzelhetőnek tartom a makacs ködök/magasköd kialakulásának veszélyét. Az általam felvázolt időjárási alaphelyzetet hosszabb középtávon jól tükrözi a két ´királyi´ modell ENS-átlaga is, úgyhogy október derekán egyre esélyesebbnek látszik egy kellemesen meleg időszak, hacsak a köd nem szól közbe
Elsőre felejtsem el a DAI-t.
Valamint felvázolta az általa összehozott 4 klíma korszakot. Vissza is kerestem az archívumban. Említette is 2013 novemberét hosszútávban egyszer már leírta. Meg is kerestem. Íme: Link Ugyanakkor írta, hogy akkor tévedett, de azóta tovább gondolkodott.
Nem szeretnék idézni a beszélgetésből, nem titkos, de nem azért privált üzenet, hogy megosszuk.
Valamint felvázolta az általa összehozott 4 klíma korszakot. Vissza is kerestem az archívumban. Említette is 2013 novemberét hosszútávban egyszer már leírta. Meg is kerestem. Íme: Link Ugyanakkor írta, hogy akkor tévedett, de azóta tovább gondolkodott.
Nem szeretnék idézni a beszélgetésből, nem titkos, de nem azért privált üzenet, hogy megosszuk.
Alíghanem a zónális áramlási kép átmenetileg október első dekádját fogja jellemezni.
Ezt követően Közép Európában intenzív előoldallal (a modellek szerint már már "omegablokkal") fordul meridinalitásba az áramlás akár 4-5 napra is felébresztve a nyarat. Ezt követőn megint szép meridionális képünk lehet, vagy északnyugati irányítás hűvös, de nem feltétlenül télies idővel. Október végén megint lehet majd latolgatni a talányt, hogy november elején visszaáll -e még a zónális áramlási kép - azaz Márton nyara, ami a népi megfigyelések szerint is kemény télelei felütést sejtet (pl. 2003 nov, 1995 októberi "májusát" is idesorolnám az azt követő masszív hosszú téllel. ) Bár ezen is lehet vitatkozni, hiszen 2003 október 24-26 között milyen szép kis téli helyzetünk volt.
Ezt követően Közép Európában intenzív előoldallal (a modellek szerint már már "omegablokkal") fordul meridinalitásba az áramlás akár 4-5 napra is felébresztve a nyarat. Ezt követőn megint szép meridionális képünk lehet, vagy északnyugati irányítás hűvös, de nem feltétlenül télies idővel. Október végén megint lehet majd latolgatni a talányt, hogy november elején visszaáll -e még a zónális áramlási kép - azaz Márton nyara, ami a népi megfigyelések szerint is kemény télelei felütést sejtet (pl. 2003 nov, 1995 októberi "májusát" is idesorolnám az azt követő masszív hosszú téllel. ) Bár ezen is lehet vitatkozni, hiszen 2003 október 24-26 között milyen szép kis téli helyzetünk volt.
Vigyázat, a túl kifejezett ősz közepi meridionalitásnak nem kell nagyon örülni (már ha szép, télies tél(előt) szeretnénk)
A fejlett, hosszadalmas meridionális áramlási kép a nagytérségben lenullázza a hőkontrasztot, ami tartós zónába fordulást segíthet elő késő ősszel, tél elején. Erre volt példa a makroszinoptikailag gyönyörű 1979-es október. A rendkívül stabil, Európa középső részét remekül hűtő hatalmas skandi AC novemberre eltűnt, helyét délnyugati, nyugati áramlások vették át dec. legvégéig (igaz, akkor viszont ismét meridiába váltott az áramlás, szép tél jött egész januárban) Hasonló, sőt még rosszabb "katasztrófa-forgatókönyvet" hozott 1997 késő ősze és kora tele. Pedig milyen szép, télies október-vég volt abban az évben!
Szóval, legyen csak most kis zonalitás, kis félblokk. Véleményem szerint úgyis csakhamar begörbülnek újra a légpályák, visszaáll a meridionális uralom valószínűleg már október első felében.
A fejlett, hosszadalmas meridionális áramlási kép a nagytérségben lenullázza a hőkontrasztot, ami tartós zónába fordulást segíthet elő késő ősszel, tél elején. Erre volt példa a makroszinoptikailag gyönyörű 1979-es október. A rendkívül stabil, Európa középső részét remekül hűtő hatalmas skandi AC novemberre eltűnt, helyét délnyugati, nyugati áramlások vették át dec. legvégéig (igaz, akkor viszont ismét meridiába váltott az áramlás, szép tél jött egész januárban) Hasonló, sőt még rosszabb "katasztrófa-forgatókönyvet" hozott 1997 késő ősze és kora tele. Pedig milyen szép, télies október-vég volt abban az évben!
Szóval, legyen csak most kis zonalitás, kis félblokk. Véleményem szerint úgyis csakhamar begörbülnek újra a légpályák, visszaáll a meridionális uralom valószínűleg már október első felében.
ON: Kicsit laikusabbaknak is érthetőbb módon,de ugyanazt írtad le mint én. Egy mondatban utaltam is rá id. magam "Októberre nem hiszem, hogy folytatódik ez a verikli."
Nem tudok ehhez többet hozzáfűzni, GFS ugyan még külön utakon jár,de mint már mondtam nekem is túl szép hogy igaz legyen.
OFF: Nem tudom mi köze van a DAI-nak hozzám. Én kizárólag az indexek alapján igyekszem szezonális előrejelzést készíteni, amatőr szinten. Gyurié a szellemi termék a DAInál. Az, hogy későbbi módosított DAInál már az indexekkel próbálta belemagyarázni a dolgot, az megint máskérdés. Én nem vitatom kutatásait. Ő is egy nézőpont.
Kár, hogy nincs itt lász. Ő rakott a legjobban helyre tavalyi privált üzizések alatt, mi hogy is van, s ha kutakodom, ne fejetlenül, hanem ésszel tegyem. Sok mindenre rávilágított, s felejtsem el DAI. -de ő anno ezt már megmagyarázta itt.
Az hogy én a POL belefűztem gondolat világomba hiba volt. Elismerem. Némi hatással a tél második felére bír, az is nem ránk nézve, hanem a SCAND indexre.
Megint máskérdés: hogy az adatsorok is nevetségesen kevesek. Jó magam 1950-től tudom fürkészni,de igazság szerint jóval korábbi időpontok kellenének. Minnél több annál jobb...
OFF: köszönet a hosszú elemzésért, bár nekem ebből itt és most csak a híres szókratészi ´Tudom, hogy semmit sem tudok´ jön ki újfent, azaz, ha működnek is az időjárásban hosszútávú (táv)kapcsolatok és visszacsatolások, ezek annyira összetettek, hogy megértésük terén igencsak a kezdet kezdeténél tartunk. Ennek ékes bizonyítéka a DAI mondhatni csúfos leszereplése az utóbbi 3 év során.
ON: hogy a kézzelfogható tények talaján maradjunk, az egykori Maria hurrikán maradványa annak rendje és módja szerint alaposan belecsaphat a lecsóba, felkavarván az európai nagytérségű makrocirkuláció állóvizeit. A releváns modellek közül az ECM és a GEM egybehangzóan a kelet-európai AC látványos összeomlását helyezik kilátásba, ami szinte egy csapásra megnyitná az atlanti ciklonok útját a kontinens belsejébe. Ennek eredményeként egy rég nem látott vendég, a zonális, vagy félzonális irányítás válna uralkodóvá hozzávetőlegesen 1 hét múlva, ami igen változatos, gyakran szeles, hőmérséklet, felhőzet és csapadék terén erősen hullámzó időszak kezdetét jelentené. Az egész makrováltás viszont még erősen kérdéses, hiszen a GFS tudomást sem vesz az egészről, a modell szerint a ciklon két AC közé szorulna, és - elődjéhez hasonlóan - akár egy hétnél tovább is itt kavarogna a közelünkben, miközben az alapvetően meridionális jellegű irányítás továbbra is fennmaradna. A folytatás egyértelműen az Ex-Maria ciklontól függ, a tegnap déli ECM-futásban még egy egészen más jövőkép nézett ki: eszerint a Balkán-félsziget irányába távozó ciklon mögött a brit és a még mindig erős kelet-európai AC összekapcsolódott volna, és a bezáruló AC híd útját állta volna további atlanti ciklonok Európa belsejébe való hatolásának. Némi eltéréssel ugyanezt mutatta a tegnap déli GEM főfutás is.
Ezzel a modell-komparatisztikával azt szerettem volna érzékeltetni, mekkora bizonytalanság van a modelleknél a jószerével csak a legutóbbi időben felmerült esetleges makroszinoptikai váltással kapcsolatban. 2-3 napon belül talán már jobban letisztázódnak a dolgok, és a modellfutások konzisztenciája is nő majd ennek következtében.
ON: hogy a kézzelfogható tények talaján maradjunk, az egykori Maria hurrikán maradványa annak rendje és módja szerint alaposan belecsaphat a lecsóba, felkavarván az európai nagytérségű makrocirkuláció állóvizeit. A releváns modellek közül az ECM és a GEM egybehangzóan a kelet-európai AC látványos összeomlását helyezik kilátásba, ami szinte egy csapásra megnyitná az atlanti ciklonok útját a kontinens belsejébe. Ennek eredményeként egy rég nem látott vendég, a zonális, vagy félzonális irányítás válna uralkodóvá hozzávetőlegesen 1 hét múlva, ami igen változatos, gyakran szeles, hőmérséklet, felhőzet és csapadék terén erősen hullámzó időszak kezdetét jelentené. Az egész makrováltás viszont még erősen kérdéses, hiszen a GFS tudomást sem vesz az egészről, a modell szerint a ciklon két AC közé szorulna, és - elődjéhez hasonlóan - akár egy hétnél tovább is itt kavarogna a közelünkben, miközben az alapvetően meridionális jellegű irányítás továbbra is fennmaradna. A folytatás egyértelműen az Ex-Maria ciklontól függ, a tegnap déli ECM-futásban még egy egészen más jövőkép nézett ki: eszerint a Balkán-félsziget irányába távozó ciklon mögött a brit és a még mindig erős kelet-európai AC összekapcsolódott volna, és a bezáruló AC híd útját állta volna további atlanti ciklonok Európa belsejébe való hatolásának. Némi eltéréssel ugyanezt mutatta a tegnap déli GEM főfutás is.
Ezzel a modell-komparatisztikával azt szerettem volna érzékeltetni, mekkora bizonytalanság van a modelleknél a jószerével csak a legutóbbi időben felmerült esetleges makroszinoptikai váltással kapcsolatban. 2-3 napon belül talán már jobban letisztázódnak a dolgok, és a modellfutások konzisztenciája is nő majd ennek következtében.
Az elkövetkezendő 168-192óra kissé "izgalmasnak" néz ki. Míg hazánkban a jövőhét első feléig, közepéig csend honol addig az Atlanti - óceán túlsó végén cammogó Maria, e hét második felében mérsékelt övi ciklonná olvad és rákapcsolva átszeli az óceánt, hogy aztán hozzánk "rongyoljon be", mert a Skandi Ac nem engedi felkanyarodását. Ez aztán az eseménydússág. Elvileg abból a teknőből kapnánk a jövőheti csapadékot is, amibe beleolvad. Jó kérdés tehát, hogy összeomlik e az anticiklon vagy lepattan róla az izlandi csigagyár? ( Nem linkelek mert változhat,de a dióhéjban leírtam a trendet.)
Szerintem - egyéni meglátás alapján - túl szép, hogy igaz legyen, ráadásul jelenállás alapján hátoldalon még Brit Ac is épülne fel, s mint valami két Ac közé szorult Hcs örvénylene Közép-Európa és a Balkán felett.
Ha be is jönn(teszem fel(!)), szerintem nagy rá az esély egy kibontakozó zonalitásra, noha a Skandi Ac jóvoltából valószínűleg a SCAND index már pozitiv lesz szeptemberre. Októberre nem hiszem, hogy folytatódik ez a verikli. A Nao és az Ao is felfele szór, és szerintem jobb is igy. Legalább a zonális áramlás jobban egybe tartja a lassan gyarapodó sarki hidegbázist. A POL köszöni meg van. Látszik is hogy szibériai területek felett a tartósan 0 alatti T850-en. Valószínűleg amit tavaly láthattunk tőle, ha marad a hiánycikknek számító dinamikus nyugati áramlás akkor a következő hidegmag november körül már ott is jelen lesz. Egyik Észak - Amerika felett, vagy a Sarkpont körül a másik Szibériában.
Visszaugorva a SCAND-ra kíváncsi leszek az index alakulására mire fut ki a Szeptember. A Ao-ra és Nao-ra is lehet következtetni elég csak rájuk nézni, hogy nem +-os hanem mínuszos előjelűek lesznek. Link
S hogy miért is fontos ez nekem?
Tavaly szeptemberi és októberi indexek adataiból és visszamenőleges hónapokból kerestem összefüggéseket a múltban(1950-től). Noha nem szerény kicsiny hazánkra értendően, pusztán megpróbáltam előrejelezni Európára nézve melyik index milyen anomáliát ölthet, s ebből tudjam következtetni hazánkra vonatkozóan mégis milyen lehet pl. a December.
- Mi elött esetleg valaki megkövezne ezért igyekeztem az egyezések mértékét +- 0.50 -es eltérések közé szorítani. Nos volt ami bejött főleg a télies őszvég s volt ami nem. Elismerem,de tudom hogy jól helyen kutatok.
Lehet az eltérés határértékét még lejjebb viszem, mindenesetre külön kihívás lesz nekem ezt belőnöm, hisz nincs La-Ninna ami bezavarna,se El-Nino.
Zárszóul én csak a szeptemberi értékekre várok, hogy kijöjjenek, hogy végre neki kezdhessek keresni. Nem bújtam el, esetleg lettem passzív vagy vágtam rövidre szárnyaim. Tisztában vagyok vele,hogy hazánk téli időjárására korrelációt keresni indexeken merész dolog. Vannak összefüggések,de a pontosabb számok inkább Európára és annak is bizonyos területekre erősek.
Mindenesetre érdekes (volt) a mostani atlanti hurrikán szezon. Gyakoriságukat tekintve ( javíts ki Zivipötty ha tévedek) de ez nem a nyírásmentésségből fakad? Nincs ami a szétszedje? Emme passzívitás vajon mekkora hatást gyakorol a északi mérsékelt övre? Rövidtávon egy - egy felkanyaradó hurrikán maradvány inkább zonalitás irányba lökheti a mérleg nyelvét,de mi a helyzet a meridionális dominanciával? A mostani skandi Ac is most jó adag meleglégtömeget hajt északnak, s annak késöbbi összeomlásával vagy délkeletebbre helyeződősével kitűnő "táptalaja" lehet újabb ciklonok/ciklon családok létrejöttéhez.
Sok itt még a kérdés.
Mindenesetre kíváncsi leszek Mariara. Miként végzi, avagy löki a mérleg nyelvét. De persze az is lehet, hogy semmi se dob rajta és a teknő lepattan az Ac-ról és marad a kellemes ősz.
Ez aztán az eseménydússág. Elvileg abból a teknőből kapnánk a jövőheti csapadékot is, amibe beleolvad. Jó kérdés tehát, hogy összeomlik e az anticiklon vagy lepattan róla az izlandi csigagyár? ( Nem linkelek mert változhat,de a dióhéjban leírtam a trendet.)Szerintem - egyéni meglátás alapján - túl szép, hogy igaz legyen, ráadásul jelenállás alapján hátoldalon még Brit Ac is épülne fel, s mint valami két Ac közé szorult Hcs örvénylene Közép-Európa és a Balkán felett.
Ha be is jönn(teszem fel(!)), szerintem nagy rá az esély egy kibontakozó zonalitásra, noha a Skandi Ac jóvoltából valószínűleg a SCAND index már pozitiv lesz szeptemberre. Októberre nem hiszem, hogy folytatódik ez a verikli. A Nao és az Ao is felfele szór, és szerintem jobb is igy. Legalább a zonális áramlás jobban egybe tartja a lassan gyarapodó sarki hidegbázist. A POL köszöni meg van. Látszik is hogy szibériai területek felett a tartósan 0 alatti T850-en. Valószínűleg amit tavaly láthattunk tőle, ha marad a hiánycikknek számító dinamikus nyugati áramlás akkor a következő hidegmag november körül már ott is jelen lesz. Egyik Észak - Amerika felett, vagy a Sarkpont körül a másik Szibériában.
Visszaugorva a SCAND-ra kíváncsi leszek az index alakulására mire fut ki a Szeptember. A Ao-ra és Nao-ra is lehet következtetni elég csak rájuk nézni, hogy nem +-os hanem mínuszos előjelűek lesznek. Link
S hogy miért is fontos ez nekem?
Tavaly szeptemberi és októberi indexek adataiból és visszamenőleges hónapokból kerestem összefüggéseket a múltban(1950-től). Noha nem szerény kicsiny hazánkra értendően, pusztán megpróbáltam előrejelezni Európára nézve melyik index milyen anomáliát ölthet, s ebből tudjam következtetni hazánkra vonatkozóan mégis milyen lehet pl. a December.
- Mi elött esetleg valaki megkövezne ezért igyekeztem az egyezések mértékét +- 0.50 -es eltérések közé szorítani. Nos volt ami bejött főleg a télies őszvég s volt ami nem. Elismerem,de tudom hogy jól helyen kutatok.
Lehet az eltérés határértékét még lejjebb viszem, mindenesetre külön kihívás lesz nekem ezt belőnöm, hisz nincs La-Ninna ami bezavarna,se El-Nino. Zárszóul én csak a szeptemberi értékekre várok, hogy kijöjjenek, hogy végre neki kezdhessek keresni. Nem bújtam el, esetleg lettem passzív vagy vágtam rövidre szárnyaim. Tisztában vagyok vele,hogy hazánk téli időjárására korrelációt keresni indexeken merész dolog. Vannak összefüggések,de a pontosabb számok inkább Európára és annak is bizonyos területekre erősek.
Mindenesetre érdekes (volt) a mostani atlanti hurrikán szezon. Gyakoriságukat tekintve ( javíts ki Zivipötty ha tévedek) de ez nem a nyírásmentésségből fakad? Nincs ami a szétszedje? Emme passzívitás vajon mekkora hatást gyakorol a északi mérsékelt övre? Rövidtávon egy - egy felkanyaradó hurrikán maradvány inkább zonalitás irányba lökheti a mérleg nyelvét,de mi a helyzet a meridionális dominanciával? A mostani skandi Ac is most jó adag meleglégtömeget hajt északnak, s annak késöbbi összeomlásával vagy délkeletebbre helyeződősével kitűnő "táptalaja" lehet újabb ciklonok/ciklon családok létrejöttéhez.
Sok itt még a kérdés.
Mindenesetre kíváncsi leszek Mariara. Miként végzi, avagy löki a mérleg nyelvét. De persze az is lehet, hogy semmi se dob rajta és a teknő lepattan az Ac-ról és marad a kellemes ősz.
Így van, a tavaly őszi folyamatok idén is fenn állnak, így ha nem jön fel egy masszív hurrikán-maradvány és indítja be a ciklon-generátort (erre egyre kevesebb esély van), akkor a tavalyi télre beindult kontinentális irányítás erre télre is esélyessé válhat.
A következő három-négy hét sok mindre választ ad.
A következő három-négy hét sok mindre választ ad.
Ez egy nagyon jó ötlet, hogy újra felpezsdüljön az eredetileg hosszútávúnak nevezett fórum, ahová lassan csak negyedévente írt már hsz.-t egy-két fórumozó
A továbbiakban úgy néz ki, hogy szépen gyúrunk egy átlagosnál hűvösebb október első felére, amit az ECM aktuális anomália térképe is alátámaszt: Link
Ahogy előttem P Kapitány már megemlítette, a zonalitás szinte ismeretlen fogalommá vált az utóbbi időben, ezzel szemben tovább folytatódik a határozott meridionális hajlam. Ha ez a tendencia nagyjából a téli hónapokban is megmaradna, így a blokkoló skandináv AC peremén lecsorgó kontinentális hideg és az AC peremén tőlünk nyugatra lefűződő teknők kombinációja akár ígéretes, ismétlődő jellegű havas helyzeteket is előidézhetne 2-3 hónap múlva, és persze később is. A kiindulási helyzet tehát eléggé biztató, ami persze még az égvilágon nem árul el semmit sem az előttünk álló tél jellegéről, lefolyásáról. Kizárólag arra szerettem volna utalni, hogy az északkeleti hó- és hidegbázis gyors kiépüléséhez egyelőre igen kedvezőek a feltételek, és hogy ez mi mindenhez lehet majd elég a Kárpát-medencében a hamarosan kezdődő téli félév során, majd elválik.
A továbbiakban úgy néz ki, hogy szépen gyúrunk egy átlagosnál hűvösebb október első felére, amit az ECM aktuális anomália térképe is alátámaszt: Link
Ahogy előttem P Kapitány már megemlítette, a zonalitás szinte ismeretlen fogalommá vált az utóbbi időben, ezzel szemben tovább folytatódik a határozott meridionális hajlam. Ha ez a tendencia nagyjából a téli hónapokban is megmaradna, így a blokkoló skandináv AC peremén lecsorgó kontinentális hideg és az AC peremén tőlünk nyugatra lefűződő teknők kombinációja akár ígéretes, ismétlődő jellegű havas helyzeteket is előidézhetne 2-3 hónap múlva, és persze később is. A kiindulási helyzet tehát eléggé biztató, ami persze még az égvilágon nem árul el semmit sem az előttünk álló tél jellegéről, lefolyásáról. Kizárólag arra szerettem volna utalni, hogy az északkeleti hó- és hidegbázis gyors kiépüléséhez egyelőre igen kedvezőek a feltételek, és hogy ez mi mindenhez lehet majd elég a Kárpát-medencében a hamarosan kezdődő téli félév során, majd elválik.
Régóta figyelem ezt a hidegelárasztásos területet Európa északkeleti peremén. Valamikor tavasz közepén kezdődött a verkli, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal hideg levegő tartózkodik az északi Ural környékén, ill. annak nyugati előterében.
Érdekes kérdés, meddig marad fenn ez a cirkulációs állapot (anomália?), valamint, hogy lesz-e hatása a mi késő őszi, téli időjárásunkra.
Érdekes kérdés, meddig marad fenn ez a cirkulációs állapot (anomália?), valamint, hogy lesz-e hatása a mi késő őszi, téli időjárásunkra.
Mondjuk a kontinentális hidegbetörések amennyire szerencsések októberben, fene tudja. Főleg a januári események után, statisztikailag meglepő lenne egy ismétlés. Mondjuk amennyire halott történet az utóbbi években a zonalitás simán előfordulhat. Ugyanakkor ha statisztika, régen volt regionálisan is, legalább délnyugaton , országosan meg pláne komolyabb hótakaró...
, országosan meg pláne komolyabb hótakaró... 
Ha ma reggel 3 fok volt Kecskeméten, akkor hétvégén az első fagyok is meglehetnek az északkeleti hidegbeszivárgáskor Link
Azért már most egész szépen növekszik a szibériai hóborítottság, bár nem tudom ilyenkor ez mennyire megszokott.
Október elejéhez mérten azért elég durva ez a hideg levegővel kitöltött anticiklon, amit a modellek egyre inkább mutatnak Kelet-Európára.
Link
Link
Nem példa nélküli a dolog ugyan, pl. az igen korai 2013-as fagyokat is egy ilyen idézte elő, és akkor hozzánk is bőven lejött a -5 fokos T850, viszont akkor nem tudott állandósulni ott fent északon a hideg.
Link
Tavaly viszont igen, hasonló anticiklon révén, mint ami most látszik, igaz akkor ez csak október közepére épült ki (de a hónap végére már elég határozott lett a hidegmag).
Link
Link
Link
Kíváncsi leszek, a mostani meddig bírja majd. De ha marad az eddig is jellemző erős blocking hajlam, akkor van rá esély, hogy ismét jó kis hidegbázis épüljön ki északkeleten. Aztán az ebbe bele-bele piszkáló ciklonok már megkezdhetik a hóréteg gyarapítását is hamarosan, ami jó alap lehet majd a kontinentális hidegbetörésekhez. Most külön szerencsés lehet, hogy a hurrikánszezonban nyugalom néz ki, így nem nagyon lesznek erős extratrópusi ciklonok, amik húzzák fel a meleget északra.
Link
Link
Nem példa nélküli a dolog ugyan, pl. az igen korai 2013-as fagyokat is egy ilyen idézte elő, és akkor hozzánk is bőven lejött a -5 fokos T850, viszont akkor nem tudott állandósulni ott fent északon a hideg.
Link
Tavaly viszont igen, hasonló anticiklon révén, mint ami most látszik, igaz akkor ez csak október közepére épült ki (de a hónap végére már elég határozott lett a hidegmag).
Link
Link
Link
Kíváncsi leszek, a mostani meddig bírja majd. De ha marad az eddig is jellemző erős blocking hajlam, akkor van rá esély, hogy ismét jó kis hidegbázis épüljön ki északkeleten. Aztán az ebbe bele-bele piszkáló ciklonok már megkezdhetik a hóréteg gyarapítását is hamarosan, ami jó alap lehet majd a kontinentális hidegbetörésekhez. Most külön szerencsés lehet, hogy a hurrikánszezonban nyugalom néz ki, így nem nagyon lesznek erős extratrópusi ciklonok, amik húzzák fel a meleget északra.
Nagyobbrészt ez dicséret akart lenni
Mindig várom, hogy mikor írsz hosszútávú elemzést ma is, mert szerintem az egyik legjobb.
Mindig várom, hogy mikor írsz hosszútávú elemzést ma is, mert szerintem az egyik legjobb.
Nem ferdítés akart lenni.
Amennyiben néhány napra előre szóltak volna a körvonalazások, buktának minősítettem volna őket.
Másrészt alapos munka volt minden körvonalazásban, nem légből kapott jelleg jellemezte őket.
Mondjuk néhány évvel később, azaz most lehet szigorúbb lennék, ám akkor nagyon lelkesedtem és reméltem tovább fejleszthetem a dolgot (ám az élet közbe szólt, aki közel áll hozzám, tudja mi jött...).
Amennyiben néhány napra előre szóltak volna a körvonalazások, buktának minősítettem volna őket.
Másrészt alapos munka volt minden körvonalazásban, nem légből kapott jelleg jellemezte őket.
Mondjuk néhány évvel később, azaz most lehet szigorúbb lennék, ám akkor nagyon lelkesedtem és reméltem tovább fejleszthetem a dolgot (ám az élet közbe szólt, aki közel áll hozzám, tudja mi jött...).
Ezekre emlékszem, de érdemes tudni, hogy ezekben nagyon sok a ferdítés, optimalizálás. Ugyanis ha valami "késve jön be", vagy "gyengébben és máshol, de bejön", vagy "részben jön be", az legtöbbször csak a jóindulat miatt nem bukta. Gondoljunk csak arra, amilyen szigorúan a modelleket értékeljük: ott 1-2 napos késéseken is ki vannak akadva az emberek 10 napra előre, vagy akkor is, ha a hideget "teljesen kiveszik" (értsd 2-300 km-rel arrébb tolják) a modellek. Ezért igazából ezek a jóindulatú majdnem-bejött értékelések kicsit azért csalókák, na
Ezzel nem akarom kisebbíteni az eredményeidet, mert valóban sok köztük a makroképeken alapuló - végül beváló - latolgatás, ami nagyon király, csak érdemes az embernek saját maga felé is olyan szigorúságot mutatnia, amit a modellek felé vagy mások előrejelzései felé mutat, és a jóindulatot az időjárásra hagyni
A DAI az számomra mindig is egy necces kérdés marad, az örök kötekednivalóm miatt: az, hogy a számokból kijött valamiféle korreláció, még nem jelent semmit a jövőre nézve. Nincs mögötte tudományos magyarázat (ami a makroképekre, légnyomás-eloszlásokra vonatkozna). Felvetések, homályos összefüggések vannak, de csak így elhintve itt-ott. A 30 napos, ultra-szigorú tartomány is böki a csőröm, és az is, hogy az elmúlt 3 (vagy 4?) évben még a "várható értékénél" is nagyobbat bukott, azaz az ellenkezője nagyobb valószínűséggel vált be az utóbbi 3 évben... Mondhatjuk, hogy "majd idén meglátjuk", de se egy beválás, se egy bukás nem viszi előrébb a dolgot... még...
Ezzel nem akarom kisebbíteni az eredményeidet, mert valóban sok köztük a makroképeken alapuló - végül beváló - latolgatás, ami nagyon király, csak érdemes az embernek saját maga felé is olyan szigorúságot mutatnia, amit a modellek felé vagy mások előrejelzései felé mutat, és a jóindulatot az időjárásra hagyni
A DAI az számomra mindig is egy necces kérdés marad, az örök kötekednivalóm miatt: az, hogy a számokból kijött valamiféle korreláció, még nem jelent semmit a jövőre nézve. Nincs mögötte tudományos magyarázat (ami a makroképekre, légnyomás-eloszlásokra vonatkozna). Felvetések, homályos összefüggések vannak, de csak így elhintve itt-ott. A 30 napos, ultra-szigorú tartomány is böki a csőröm, és az is, hogy az elmúlt 3 (vagy 4?) évben még a "várható értékénél" is nagyobbat bukott, azaz az ellenkezője nagyobb valószínűséggel vált be az utóbbi 3 évben... Mondhatjuk, hogy "majd idén meglátjuk", de se egy beválás, se egy bukás nem viszi előrébb a dolgot... még...
Semmi sem teljesen fehér vagy fekete.
Valóban felesleges dávidmihályozni, ám pl. a DAI tudományos alátámasztással bír, kár ledegradálni.
Amikor volt időm és energiám aktívan és behatóan figyelni a légköri folyamatokat, volt egy ilyen kísérletem:
Link
Akkortájt, 10 naptól egész több hópapig előre elkövettem nem légből kapott körvonalazást, a beválás több lett statisztikai átlagnál.
Valóban felesleges dávidmihályozni, ám pl. a DAI tudományos alátámasztással bír, kár ledegradálni.
Amikor volt időm és energiám aktívan és behatóan figyelni a légköri folyamatokat, volt egy ilyen kísérletem:
Link
Akkortájt, 10 naptól egész több hópapig előre elkövettem nem légből kapott körvonalazást, a beválás több lett statisztikai átlagnál.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (aktualitások) (#365359)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat